1697. szeptember 11.

Az ellenfelek

II. Musztafa Mehmed Oglu török szultán 1695 és 1703 között uralkodott. Elhivatott uralkodóként lépett trónra, megújulást hirdetett, pénzügyi reformokat vezetett be, újjáépítette flottáját, s megkísérelte visszahódítani az elveszített területeket. Legfelsőbb hadvezérként személyesen állt a magyarországi hadjáratok élére, de a kezdeti sikereket (Lugoson 1695-ben; földközi-tengeri győzelem Velence ellen még ugyanabban az évben) súlyos kudarcok sorozata követte (1696-ben Azov elvesztése, 1697-ben a zentai csata).

Savoyai Jenő (Francois Eugéne de Savoie-Carignan) Savoya hercege, az újkor egyik legnagyobb hadvezére, a Habsburg-ház török és francia háborúinak kiemelkedő alakja. 1663. október 18-án született Párizsban. Apja, Moritz Eugen savoyai herceg és soissoni gróf sikeres franciaországi hadvezér volt. Gyenge testalkata miatt XIV. Lajos francia király elutasította Savoyai Jenőt, aki ezután I. Lipót császárnak ajánlotta fel szolgálatait. Bécs 1683. évi felszabadításánál tűnt ki katonai tehetségével, majd sorra következtek magyarországi sikerei (Esztergom, 1685; Buda; 1686; Nagyharsány, 1687; Belgrád, 1688).

1697-ben I. Lipót kinevezte a császári erők főparancsnokának, s Savoyai ebben az évben aratta egyik legnagyobb diadalát a zentai csatában. 1736. április 21-én hunyt el Bécsben.

Előkészületek

Az 1697-ben indított török hadjáratnak az volt a célja, hogy a korábban elvesztett területeket visszaszerezzék. A császári katonaság Savoyai Jenő parancsnoksága alatt Újvidék környékén gyülekezett, majd a Tisza jobb partján az észak felé vonuló török sereg nyomába eredt. A törökök szeptember 10-én érkeztek Zentához, ahol francia hadmérnökök segítségével a Tiszán hajóhidat építettek, melyen másnap délben megkezdték az átkelést.

A csata lefolyása

Eisenhut Ferenc: A zentai csata (1896)

Savoyai kihasználta a török seregnek az átkelés miatt meggyengült harcképességét, és támadást indított a hídfő, valamint a hajóhíd ellen, s alig két óra alatt súlyos vereséget mért a török erőkre. A törököknek megközelítőleg 20 000 katonájuk halt meg. A többnemzetiségű keresztény hadak zentai győzelme világtörténelmi jelentőségű, ugyanis ennek eredményeképpen szabadult fel Magyarország szinte teljes területe a török hódoltság alól. Ez a csata vezetett az 1699-es karlócai békekötéshez, ami egyúttal a törökök közép-európai hadjáratainak a végét is jelentette.