Május 14., csütörtök, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamarszínház

A Zentai Magyar Kamaraszínház bemutatója

Gion Nándor: A KÁRÓKATONÁK MÉG NEM JÖTTEK VISSZA

Színpadra alkalmazta: Perényi Balázs és Varga Vanda

Szereposztás:

Tamás: Rutonić Róbert

Burai J.: Dévai Zoltán

Aranka: Lőrinc Tímea

Hodonyczky Oszkár: Papp Arnold

Virág Péter: Virág György

Gergián: Kálló Béla m. v.

Sági Márton: Nešić Máté

Sági Erzsi: Nagyabonyi Emese

Kocsmáros: Varga Tamás m. v.

Mozgás: Kiss Anikó m. v.

Látvány: Szabó Ottó m. v.

Jelmez: Rutonić Róbert

Dramaturg: Varga Vanda m. v.

Rendező: Perényi Balázs m. v.

Ritka az olyan élő, karakteres gyerekhős az irodalomban, mint Gion Nándor hősei. Még ritkább, ha egy egész csapat, a galeri ilyen hiteles alakokból áll. A szerző minden egyes figuráját belülről látja, mozgatja – szétosztja magát közöttük. Ezért aztán mondataik élnek, megelevenednek a színpadon, alig kellett hozzá írni, vagy belenyúlni a dialógusokba.

Kevés fontosabb esemény van egy ember életében, mint a felnőttvilág természetének megtapasztalása, amikor szembesülünk annak hamisságával, kegyetlenségével, azzal, hogy nincs mindig igazság, és nem mindig győz a jó. Mert tizenévesen hősök vagyunk még; lelkesedünk, szövetkezünk, küzdünk. Nagyon nem mindegy, hogy ki mellé állunk, kit követünk. Gergiánt a madarakat védő vadőrt, vagy a csikóikat habosra hajszoló Ságikat, esetleg a madárrajzainkat részegen lemosató orvvadász kocsmárost. Ezekkel az erős, már-már szimbolikus felnőtt alakokkal találkozik ez a nagyszerű kamasz gyerekcsapat.

Nemzedéki dráma Gion Nándor története, érvényes mindenhol és minden időben. Drámai a szó köznapi értelmében, de drámai színházi értelemben is – emberi szituációkkal, konfliktusokkal, cselekvéssel mesél történetet. Kalandos, játékos ez a történet, és tele van humorral és emberséggel.

Perényi Balázs, az előadás rendezője.

Május 21., csütörtök, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamarszínház

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

Gion Nándor: A KÁRÓKATONÁK MÉG NEM JÖTTEK VISSZA

Színpadra alkalmazta: Perényi Balázs és Varga Vanda

Május 24., vasárnap, 20.00 óra. Magyarcsernye

A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka a Magyar Nemzeti Tanács tájolási programjának keretében

Agatha Christie: Egérfogó

Fordította: Mészöly Dezső

Szereplők: Dévai Zoltán, László Judit, Lőrinc Tímea, Nagyabonyi Emese, Papp Arnold, Rutonić Róbert, Nešić Máté, Virág György. Hang: Csernik Árpád. Stúdió: Szabó Endre. Rendezte: Kálló Béla

Külön köszönet a kecskeméti Katona József Színháznak a díszletért és a kosztümökért.

„Három vak kisegér volt. Kettő már nem él. A harmadik még hátra van. Egy Önök közül a gyilkos! Még nem tudom, ki az, de meg fogom tudni. S egy másik Önök közül: a gyilkos kiszemelt áldozata. Őhozzá beszélek most. Aki már két gyilkosságot elkövetett, az nem habozik elkövetni a harmadikat. Akárkinek bármi nyomja a lelkét, abban a régi ügyben, jobban jár, ha könnyít magán. Nem hajlandó. Rendben van. Ki fogom nyomozni a gyilkost, az biztos, de lehet, hogy valakinek az már késő lesz.” (Részlet az előadásból)

A rejtély úgy lebeg a darab felett, hogy a néző végig úgy érzi, tudja ki a gyilkos, legalábbis addig, amíg a szerző ismét be nem bizonyítja neki, hogy egy másik szereplő is lehet. És ez így megy mindvégig: izgulunk, rettegünk, szurkolunk, míg a végén minden tisztázódik, és ezzel a feszültség is feloldódik. Egy igazán szórakoztató, de irodalmilag igényes krimi szemtanúi lehetünk. Színházi élmény, amely magával ragad.

Agatha Christie Egérfogó című színműve 1952. október 6-án kelt életre a nottinghami Theatre Royalban. 1952. november 25-én a West Endre került, ahol azóta is játsszák. Nincs olyan turista, aki a Westminster Apátság és a Big Ben látogatása mellett ne váltana jegyet az előadásra. A szerző bevallása szerint a darab annak köszönheti sikerét, hogy „a cselekmény úgy bontakozik ki, hogy a néző kíváncsi, mi fog történni a következő pillanatban, de ezeket a pillanatokat tisztán soha sem látja előre. Másrészt annak, hogy a darabban szinte mindenki talál valamit, ami éppen őt ragadja meg, így a legkülönfélébb életkorú és ízlésvilágú emberek is élvezni tudják.”

Az előadás végén a játszó színészek megkérik a nézőt, hogy ne árulják el másoknak, ki a gyilkos. Ezáltal az előadás már egy közösség, egy város ügye lesz. Hallgatólagosan cinkossá válunk. Agatha Christie pedig odaátról mosolyog ránk.

Május 25., hétfő, 11 óra. Tornyos

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

Lázár Ervin: A legkisebb boszorkány

Zenés mesejáték

Szereplők: Király Kis Miklós – Dévai Zoltán; Tündér Tercia, Miklós anyja, Csillaganya – Molnár Gábor Nóra f. h.; Amarilla – Nagyabonyi Emese; Marilla – Kiss Izabella m. v.; Rilla – Lőrinc Tímea; Anyabanya, Sárkány – Nešić Máté; Táltos, Miklós első lova, Csillagfiú – Papp Arnold; Anyabanya lova; Ezüstszőrű, a Sárkány lova, Postás, Világ kovácsa, Csillaggyerek I – Rutonić Róbert; Aranyszőrű, Miklós második lova, Csillaggyerek II, Kisinas – Virág György. Dramaturg: Németh Ervin. Zene: Keresztes Zoltán. Jelmez: Rutonić Róbert. Koreográfia: Demcsák Ottó (Harangozó-díjas). Fényterv: Komoróczky Gábor. Díszlet: Pataki András. Rendező: Pataki András.

„A leglehetetlenebb dolgoknak is neki kell vágni néha, mert ezekből származnak az ember legcsodálatosabb élményei.” (Lázár Ervin)

Lázár Ervin meséje úgy tesz, mintha rendes mese volna. A hős – itt történetesen Király Kis Miklós – útnak indul benne, hogy megkeresse azt, ami neki hiányzik az életéből – ez most éppen Tündér Tercia, a világ legszebb lánya. A rendes mesékben ezt többnyire megálmodni szokták – a mi hősünk tévében látja. S ha már útnak indul, persze találkozik mindenféle lényekkel: segíti őt postás, egér, táltos – s ki hitte volna: még egy boszorkánylány is.

No, ez azért mégse járja! Azt még csak elhiszi minden mesén nevelkedett ember, hogy a boszorkányok háromszög alakban, mint egy vadászrepülő raj suhanhatnak az égen, ha kell, zuhanórepülésre válthatnak, seprűik még úgy süvíthetnek, akár a rakéták – de hogy egy boszorkánypalánta legyen a hős legfontosabb segítője!

Azt is minden gyerek tudja, hogy a segítők nem szoktak csak úgy jótékonykodni: a mesehős előbb többnyire őket menti ki szorult helyzetükből, s csak aztán – amolyan „jó tett helyébe jót várj” alapon – segítenek neki. De mi sarkallja arra ezt a szeplős kis vakarcsot, a legkisebb boszorkányt, Amarillát, hogy Király Kis Miklós oldalára álljon? Hát éppen az, hogy nagyon is szeretne már az oldalára állni: s épp akkor ott állni, amikor az oltár felé igyekeznek. Ugye, mindenki kitalálta, mi hajtja, űzi, kényszeríti ezt a kis boszorkát arra, hogy folyton a hősünk sarkában legyen? Naná, hogy nem a fő boszorka, Anya-Banya parancsa!

S akár hiszed, akár nem: minden a legjobb úton halad a boldog végkifejlet felé. Az ellenséges sárkányt legyőzi Miklós, megszerzi az aranyszőrű kiscsikót, kiszabadítja hőn áhított Tündér Terciáját – semmi akadálya hát, hogy egybekeljenek, s boldogan éljenek, míg meg nem halnak. Itt a vége, fuss el véle!

Itt lehetne a vége, de nem Lázár Ervinnél! Nála még Anya-Banya széllé változtatja büntetésből Amarillát, mert segített hősünknek. Aztán Király Kis Miklós a lakodalmának kellős közepén kioson a kertbe, s a szélbe tartja arcát. A szél meg csak sír, sírdogál körülötte, s Király Kis Miklós, a győztes, áll szomorúan. Ugye, gyönyörű? S ha mindez még a színpadon valóságra is válik? (Pataki András rendező)

Május 26., kedd, 13.00 és 17.30 óra. Zentai Magyar Kamarszínház

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

Lázár Ervin: A legkisebb boszorkány

Zenés mesejáték

Május 27., szerda, 17.45 óra. Zentai Magyar Kamarszínház

A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

Lázár Ervin: A legkisebb boszorkány

Zenés mesejáték

Május 28., csütörtök, 19.30 óra. Nagykikinda

A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka a Magyar Nemzeti Tanács tájolási programjának keretében

Agatha Christie: Egérfogó

Fordította: Mészöly Dezső

Rendezte: Kálló Béla

Külön köszönet a kecskeméti Katona József Színháznak a díszletért és a kosztümökért.